2023. január 20. péntek 18.00

„ÁLDÁS LÉGYEN A FÖLDÖN”

(Petőfi Sándor)

A MOLNÁR-C. PÁL BARÁTI KÖR KIÁLLÍTÁSA

Szeretettel meghívjuk Önt, kedves családját és barátait
a Magyar Kultúra Napja alkalmából
rendezett kiállításunk
tárlatvezetéssel egybekötött megnyitójára.

Köszöntőt mond:
Szabó Csilla, igazgató

A kiállítást megnyitja:
Agárdi Kovács Attila képzőművész

Tárlatvezető:
Csillag Péter, Molnár-C. Pál unokája,
a Molnár-C. Pál Műterem Múzeum vezetője

Zene:
Dévai Duó

A kiállítás megtekinthető 2023. március 19-ig
a Harmónia Szalonban, a Corvin- és a Kamara Galériákban.

KIÁLLÍTÓK: 

A. Bak Péter Agárdi Kovács Attila Albrecht Júlia B. Kopp Judit Balogh Gyula Baracza Szabolcs Barnáné Dobos Jolán Benkő Cs. Gyula Bessenyei Bence Bíró Gáspár Bodor Zoltán Bohus Áron BOLDI Bráda Tibor Breznay József Breznay Pál Búza Barna Csiby Mihály Csúcs Ferenc Deák Ilona Dobesch Máté Fecske Orsolya Gánóczy Mária GB de Zsitvaÿ Gross Arnold Horváth Péter Kornél Hús Zoltán Ilosfai Krisztián Juhász M. Miklós Kárpáti Tamás Kondor Attila Krasznai János Krisztiáni Sándor Kürthy Hanna Lakatos József Péter Lieber Éva Madarassy András Madarassy István Marosvári György Mecseki Hargita Mészáros Mihály Molnár-C. Pál Nagy Márta Olescher Tamás Öllinger Péter Zoltán Pleidell János R. Törley Mária Sarkadi Sándor Simon András Somos Gyula Somos Miklós Szablyár Zsuzsanna Szakáll Ágnes Szalatnyay József Szente Mónika Szmrecsányi Bolda Tavaszy Noémi Tömpe Emőke Ürmös Péter Vinczellér Imre Varga Hanna Varga Péter

 ---------------------------------------------------------------

A Molnár-C. Pál Baráti Kör 1986 óta az egykori Római Magyar Akadémia ösztöndíjas művészeinek találkozóiból született meg. Ez a barátság tartotta össze azokat a művészeket, akik a '30-as évektől kint voltak Rómában és évtizedeken keresztül találkoztak Matzon Frigyes szobrászművész műtermében a híres Mányoki úti műteremházban.

Ebbe a körben tartozott Molnár-C. Pál is. Az ő halála után Molnár-C. Pál lányát, Dr. Csillag Pálné Évát, a Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum és a Battonyai Molnár-C. Pál Emlékház létrehozóját hívták meg a körbe.

A Baráti Kör 1986-ban Szalatnyay József festőművész kezdeményezésére az egykori Szinyei Társaság mintáját alapul véve hivatalosan is egyesületté alakult. A találkozók hagyományosan immár évtizedek óta minden hónap első csütörtökjén vannak, ezeknek a helye a Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum. A Molnár-C. Pál szellemiségében összegyűlt művészek közös kiállításokat is szerveznek, a mostani a 21. ebben a sorban. Hagyományosan több nemzedék művészei állítanak ki egy-egy ilyen alkalommal, mert ápoljuk „előrement” művészeink emlékét is, az élő művészek jelentik a kiállítók derékhadát, és törekvésünk új nemzedékek bevonása, ezért vannak meghívott fiatal művészek is.

A Molnár-C. Pál Baráti Körhöz tartozó művészek az alapítók szándéka szerint Molnár-C. Pál szellemiségét felvállalva figurális alkotók, magas szintű technikai tudással, humánus mondanivalóval.

Ehhez kapcsolódva szeretnénk a Magyar Kultúra Napját, a Himnusz születésének 200 éves évfordulóját, a címet adó Petőfi Sándor 200 éves jubileumát megjelentetni. A cím aktualitásának jegyében szeretnénk a szépről, az életről, reményt és erőt adó üzenetet közvetíteni a világba a művészet segítségével.

(Molnár-C. Pál Baráti Kör)

*********************

A Molnár-C. Pál Baráti Kör története

Tóth Antal művészettörténész, a Molnár-C. Pál Baráti Kör titkára, 2007

A Molnár-C. Pál Baráti Kör büszke arra, hogy indulásakor élen járt: hazánkban legelsőnek megalakult szakmai célkitűzésű művészeti egyesület volt. Újszerűségében hagyományőrző, hiszen a két világháború között élt és virult művészeti-társadalmi struktúrában jelentékeny szerepet betöltő szervezetek, elsősorban a Szinyei Merse Pál Társaság példájára alapították.

Az egyesület előtörténete Matzon Frigyes nevéhez fűződik. A kezdet kezdetén az ő Kelenhegyi úti műtermében járt össze rendszeresen egy művészekből álló kisebb baráti társaság, amelynek Molnár-C. Pál is tagja volt. Molnár-C. Pálnak 1981-ben bekövetkezett halála után váltakozó helyszínen, hol Matzonnál, hol pedig névadó mesterünk műtermében, a Ménesi út 65-ben találkozgatott ez a baráti csapat. Abban a – ma székhelyünkül is szolgáló – műteremben, amelyet a festő leányának, dr. Csillag Pálné Évának 1984-ben sikerült nyilvános műteremgalériává, emlékmúzeummá nyilváníttatnia és hozzá a működési jogot elnyernie. Matzon közvetlenül halála (1986) előtt a szívvel-lélekkel működő Csillag Pálné, Éva gondjaira bízta az összetartó csoportot, amelyhez éppen akkor, - mondhatom a legjobb időpontban – csatlakozott Szalatnyay József. Neki támadt az „ideája”, hogy alakítsák a baráti közösséget hivatalosan bejegyzett, legális művészeti egyesületté, valami olyanná, mint a Szinyei Társaság volt. Nosztalgiát és nagy becsvágyat is tartalmazott az elgondolás és nem csekély küzdelemre való kilátást, mivel járatlan úton kellett haladni. Csak 1989-ben alkották meg a ma érvényes egyesülési törvényt.

A Molnár-C. Pál Baráti Kör művésztagjai és a hűséges művészpártolók, ahogy az egyesület neve is sugallja, valóban baráti összejöveteleken találkoznak ma is, kötetlen formában minden hónap első csütörtökén a névadó mester műtermében.

A Molnár-C. Pál Baráti Kör, mint mindegyik elnevezésében személyhez kötődő, névadó mestere kultuszának megteremtését célul tűző egyesület, ugyancsak elsődleges céljának tartja Molnár-C. Pál emlékének ápolását, művészetének gondozását, ismertetését és népszerűsítését.

Mindenekelőtt kiállításokkal, amelyeknek hosszú sora kerekedett az évek folyamán:

1986 – Tihanyi Múzeum; Nagykanizsa, Művelődési Ház

1988 – Zalaegerszeg, Művelődési Ház; Bázeli vásár; Budapest, Hazafias Népfront székház

1989 – „Hommage a mestereknek”, Budapest, Vigadó Galéria; Bartók 32 Galéria

1990 – Budapest, Bartók 32 Galéria; Graz, Johanneum

1991 – Szombathely, Művelődési Ház; Bécs, Belvedere, Budapest, MDF székház

1993 – Budapest, Kempinski Hotel; Budapest, Gellért Szálló (a következő évre áthúzódóan)

1994 – (Molnár-C. Pál születése centenáriumának évében) Budapest, Mátyás templom altemploma; Tihany Bencés Apátsági múzeum; Pápa, Somogyi Galéria

1995 – Budapest, Postamúzeum; Országos Széchenyi Könyvtár

1997 – Páholy Galéria, a Baráti Kör fennállásának 10. évfordulója

1998 – Budapest, OTP Bank Galéria

1999 – Székesfehérvár, Szent István Művelődési Ház; Szent Korona Galéria; Budapest, Ferenczy Galéria; Csongrád, Tiszai Galéria; Budapest, Petőfi Sándor Általános Iskola

2000 – MOM Művelődési Ház, Budapest

2001 – Mezőhegyes, Szent György plébániatemplom; Budapest, Ráday Galéria

2003 – Hévíz, Fontana Művelődési központ; Eger, Senator Ház; Kecskemét, Volksbank Kiállítóterem és Galéria

2004 – Kalocsa, Iskola Galéria; Keszthely, Helikon Kastélymúzeum

2005 – Arte Galéria; Budapest, Volksbank Galéria

2006 –Fonyód, Szinyei Ház

2007 – Budapest, Szent István Bazilika altemploma

2008 – Budapest, Pataky Galéria

            Budapest, Erzsébetligeti Színház-Corvin Művelődési Ház
2010 – Veresegyház, Udvarház Innovációs Központ
2013 – Budapest, TIT Stúdió Székház
2015 – Lábatlan, Gerenday Közösségi Ház

Az „Hommage a mestereknek” címmel 1989-ben a pesti Vigadóban rendezett tárlaton együtt szerepeltek a példaképül választott és a jelen művészeti egyesület alkotói. Történeti jelentőséget tulajdonítunk ennek a rendezvénynek. A fordulat éve után kerek negyven évvel első alkalommal idézte fel, hogy a magyar művészeti életnek egykor gazdag tagolódása volt, virágzó egyesületei voltak és mindjárt úgy, hogy íme, itt egy új alakulat, amely azok követőjeként kíván dolgozni, működni. Ehhez képest csak belső ügynek bizonyult az 1997-ben a Páholy Galériában tartott kiállítás, a Baráti Kör művészeinek második közös szereplése. Mindkét alkalommal bemutattuk névadó mesterünk több alkotását is. Ahogy a külön szervezett díjazó kiállításainkon is.  

A Baráti Kör a Molnár-C. Pál-irodalom gyarapítását is elsőrendű feladatának tekinti. Kezdődött az 1988-ban megjelent monográfiával Pogány Ö. Gábor tollából, majd folytatódott az 1990-ben D. Fehér Zsuzsa bevezetőjével kiadott grafikai albummal, s az 1994-ben közzétett Molnár-C. Pál önéletírással, amelynek szerencsés előkerülése Kopp Jenőnek, a Fővárosi Képtár egykori igazgatójának hagyatékából a csapatunkhoz tartozó leányának, B. Kopp Juditnak köszönhető. Az 1997-ben megjelentetett „A boldog művész képeskönyvé”-t méltán tarthatjuk a Csillag Pálné Éva által végzett kutatómunka betetőzésének. A 2004. esztendőben egy gazdagon illusztrált katalógus készült a keszthelyi kiállítás megnyitására időzítve, amely az egész életmű, illetve a Műterem-Múzeum ismertetésére is alkalmas vezető. 2006-ban jelent meg a Holnap Kiadó gondozásában Bizzer István: Molnár-C. Pál, a könyvművész c. műve, ami igazi csemegét ígér minden könyvszerető számára.

A Baráti Kör Molnár-C. Pál emlékének elevenen tartását azzal is elősegíteni kívánja, hogy az 1988-tól kezdődően több-kevesebb rendszerességgel díjakat ad ki „Molnár-C. Pál jutalom” és a „Molnár-C. Pál Baráti Kör közönségdíja” elnevezéssel kortárs képzőművészek eredményes munkásságának elismerésére, törekvéseik pártolására. A díjak odaítélésének főbb szempontjai alapján az arra pályázótól figurális, ábrázoló művészetet, alapos technikai tudást és érzelemgazdag, mély lelkiséget tükröző világszemléletet kíván a kör tagsága, és további elvárásként ízesülést a magyar képzőművészeti hagyományokhoz, valamint kapcsolatot Molnár-C. Pál művészetének szellemiségével. A nagyobb értékű, jutalomnak nevezett díjat – akárcsak a Szinyei Társaságban – olyan művészek kaphatják, akik részben már kiépítették jelentékeny életművüket – a Baráti Kör művésztagjainak ajánlására, egybehangzó döntése nyomán. Művészek adják tehát művészeknek, és ennek egykor a példaképül választott Szinyei Társaságnál is megkülönböztetett értéke, különös becse volt. A közönségdíjat megközelítően háromszáz fős baráti köri (nem művész) tagság szavazata nyomán szokás kiadni.

 A díjazási eljárásban hagyománykövetés és tisztelet az is, hogy a Molnár-C. Pál jutalmat (valamint a közönségdíjat) elnyerő művészeket a Baráti Kör, mint a Szinyei Társaság is tette, tagjai sorába fogadja. Természetesen a tagfelvételnek a díjazástól független, közvetlen módozata is van. A művésztagságba kerülés egy művésztag ajánlása alapján történik.

1997-ben a művésztagok második közös kiállításával a Baráti Kör fennállásának tízedik évfordulóját ünnepelte. Ez alkalommal kivételesen tagtársunknak, Búza Barnának adtuk életműdíjként a Molnár-C. Pál jutalmat, tisztelettel adózva az idős mester töretlen alkotóerejének, emberségének, a személyéből áradó derűnek, mellyel bearanyozza összejöveteleinket. Ezzel köszöntük meg neki a Baráti Kör iránt tanúsított hűségét is.

A 2000-ben rendezett harmadik közös (és díjazó) kiállítással a Molnár-C. Pál Baráti Kör szándéka szerint hozzájárult a millennium ünnepléséhez. A Rendkívüli ünnepi alkalomhoz igazodva két irányban is kibővítettük a kiállítók névsorát és ebből az elgondolásból – a legújabb bemutatók is érzékeltetik – gyakorlatot kívánunk csinálni.   

Egyrészt a félmúltból – jelzésszerűen néhány művel, most jobbára önarcképekkel – felidézzük Molnár C. Pál kor-és fegyvertársait, a kissé tetszőlegesen választott és vállalt elődöket. Részint névadó mesterünkkel való kapcsolatuk, például, hogy szinte valamennyien a római Accademia d’Ungheria legelső ösztöndíjasai voltak, az ott támadt barátságuk, és a későbbiekben gyakorolt együttműködés okán, részint pedig, hogy hozzátartozóik, leszármazottaik tagjai a Baráti Körnek. Őrizzük ugyanakkor a Baráti Kör „előrement” alapítóinak emlékét is, így a hagyatékgondozók egyre szélesebb köre kapcsolódik be kiállításainkba. Másrészt a visszapillantás mellett nyitunk a jelenre, és közeledünk az új erőkhöz, beleértve a legfiatalabb korosztályt is. A kortárs művészeknek a Baráti Körbe vezető útját egyengetjük. Teret, bemutatkozási lehetőséget biztosítunk „meghívott vendégművészek” összesítő elnevezéssel az egyesületünk irányába törekvő, egyénileg jelentkező, továbbá a Baráti Kör művésztagjai által ajánlott alkotóknak. A közös szereplés egyik felet sem kötelezi semmire, maradhat tehát alkalmi kaland, de válhat kölcsönösen előnyös és tartalmas munkakapcsolattá. A Szent István Bazilika altemplomában rendezett 2007-es kiállítás ugyanakkor nem csak az egyházművészeti témában alkotók számára jelent lehetőséget. Szélesebb művészkör mutatkozik be meghívottként, hiszen a kiállítás tematikája az egyházművészet mellett a művészek látásmódján keresztül térben és időben kötetlenül szól önmagunkról, történelmünkről, kultúránkról, a magyar táj szépségéről és az élet valóságáról.

*************************

30 éves a Molnár-C. Pál Baráti Kör

Írta: A. Bak Péter 2017. február 14. kedd

Az alakuló közgyűlés1986. december 4-én volt, és 1987-ben hivatalosan is megkezdte működését a Molnár-C. Pál Baráti Kör a Molnár-C. Pál Műterem-Múzeumban (Budapest, XI. kerület, Ménesi út 65.). Szalatnyay József festőművész ötlete volt, hogy mintának a nagyhírű Szinyei Merse Pál Társaságot vegyék alapul. A Baráti Kör történetéhez tartozik, hogy Matzon Frigyes szobrászművésznek a Kelenhegyi Műteremházban lévő műtermében járt össze csütörtökönként egy főleg művészekből álló baráti társaság, amelynek Molnár-C. Pál is tagja volt.

Molnár-C. Pál halála (1981) után, hol a Matzon-műteremben, hol a MCP-műteremben jött össze a baráti társaság. Matzon Frigyes a halála előtt (1986) a társaságot rábízta Molnár-C. Pál kisebbik lányára, dr. Csillag Pálné, Évára azzal, hogy tartsa egyben és viselje gondját a baráti közösségnek. Ebben nagy segítségére volt fia, Csillag Péter és annak felesége, Csillag Éva is. Azóta a Ménesi úti villában lévő Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum ad otthont, minden hónap első csütörtökén, a művészek és művészetbarátok találkozójának. Dr. Csillag Pálné, Éva asszony 1999-ben bekövetkezett halála után Csillag Péter és Csillag Éva vették át a hagyatékgondozás felelősségteljes munkáját és a Baráti Kör működtetését. A Molnár-C. Pál Baráti Kör elsődleges célja a névadó mester emlékének ápolása, művészetének gondozása, ismertetése és népszerűsítése.
„ …Molnár-C. Pál és sokan az alapítók közül is odaföntről mosolyognak, amikor azóta is összegyűlik ez a valóban baráti kör. Baráti, mert hivatásos és nem hivatásos művészek, művészetbarátok egyaránt részt vesznek ebben a szellemi műhelyben, amely minden hónapban egy magasabb rendű politikáról, a művészetről szól. Nomen est omen. Molnár-C. Pál fémjelzi a társaságot, megadja a mércét, a minőséget, a színvonalat. A kör baráti, mert művész a művész örömének és sikerének örül, kudarcával vagy bánatával együtt érez. Kör is, többívű kör. Összeölelkeznek a generációk, a nagy elődök, az előrementek és a ma élő, aktív művészek, a magyar képzőművészet színe-javát képviselő művészek, akik a közös kiállításokon együtt szerepelnek. Meghívottként együtt állít ki az új nemzedék, akik a Baráti Kör hármas követelményét magukénak vallják: humánus üzenet, technikai tudás és figurális ábrázolás. A kör bővül, sokan, egyre többen vannak a hagyatékgondozók, akik teljes szívvel „menedzselik” művész hozzátartozóikat ill. a hátramaradt életműveket. A Molnár-C. Pál Baráti Kör „titkos ereje”: a barátság művészek között, hűség a nagy elődök iránt, és a művészet lélekemelő szépsége, amely áthidal az emberek közötti árkok és szakadékok fölött és összeköt nemzedékeket.” (Csillag Éva)

A Molnár-C. Pál Baráti Kör alapító tagjai:
Aba-Novák Judit, Szarka Józsefné (1928-2003) művészettörténész
Berki Viola (1932-2001) grafikus, festő
Bod László (1920-2001) festő
dr. Bodnár Éva (1922-1994) művészettörténész
Breznay József (1916-2012) festő
Borzsák Jenő (1910-2000) festő
Csiby Mihály (1922-2016) grafikus, festő
dr. Csillag Pálné, Éva (?-1999), MCP lánya
Csillag Éva (?), Csillag Péter felesége
Csúcs Ferenc (1905-1999) szobrász
Drecin József (?-?)
dr. Entz Géza (1913-1993) művészettörténész
Fábri Zoltán (1917-1994) filmrendező
F. Apor Noémi (eredetileg Várkonyi Noémi), Fábri Zoltánné (1918-2005)
Gánóczy Mária, Breznay Józsefné (1927-) festő
Hegedűs Géza (1912-1999) író
dr. Kapuváry Zelma (1910-?) festő
Kismarty Lechner Kamill (1914-?) építész
Mattioni Eszter (1902-1993) festő
Matzon Frigyes (1909-1986) szobrász
dr. Pogány Ö. Gábor, PÖG (1916-1998) művészettörténész
Szabó Vladimir (1905-1991) festő
Szalatnyay József (1915-1994) festő
Varga Hanna (1919-2010) festő
Volly István (1907-1992)
Ybl Magdolna (?-?)

Tisztségviselők:
Elnök: Fábri Zoltán 1986-1989 között, Szabó Vladimír 1989-1991 között, dr. Entz Géza 1992-1996 között, Berki Viola 1997-2000 között, Csiby Mihály 2000-2009 között, Marosvári György 2010-től.
Ügyvezető elnök: Csillag Péter 2004-től.
Ügyvezető alelnök: dr. Csillag Pálné, Éva 1986-1999 között, Csillag Péterné, Csillag Éva 2000-től.
Főtitkár: Szalatnyay József 1986-1989 között.
Titkár: Tóth Antal 1989-től.
Tiszteletbeli elnök: Szalatnyay József 1989-1995 között, Búza Barna 2000-től, Csiby Mihály 2016-tól.

A Molnár-C. Pál Baráti Kör további művésztagjai:
A. Bak Péter (1950-) festő, művészeti író; Agárdi Kovács Attila (1971-) festő; Albrecht Júlia (1948-) keramikus, festő; Artner Margit (1954-) grafikus; Balogh András (1919-1992) festő, művészeti író; Balogh Gyula (1950-) festő; Baracza Szabolcs (?) szobrász-restaurátor; Barnáné Dobos Jolán (1930-) keramikus; Bátki László (1956-) könyvillusztrátor; Benkő Cs. Gyula (1939-) festő, szobrász; Bessenyei Bence (1978-) festő; dr. Bíró Gáspár (1947-) szobrász; B. Kopp Judit, Bittsánszky (1943-1995) szobrász; Bodor Zoltán (1957-) festő; Bohus Áron (1971-) ötvös; Bráda Tibor (1941-) festő; Breznay Pál (1962-) festő; Boldi-Szmrecsányi Boldizsár (1970-) szobrász; Búza Barna (1910-2010) szobrász; Cs. Kovács László (1929-?) szobrász; Darvas Iván (1925-2007) színész; Deák Ilona (1943-) festő; Dobesch Máté (?) grafikus; Duschanek János (1947-) festő; Farkas Ferenc (1958-) szobrász; Fecske Orsolya (1973-) festő; Gál Tamás (1953-) festő; ifj. Gajzágó Sándor (1942-) festő; Gerő László (1909-1995) építész; Gombos Katalin, Sinkovits Imréné (1929-2012) színész; Gross Arnold (1929-2015) grafikus; Horváth Csaba ( ) festő; Hús Zoltán (1949-) festő; Istókovits Kálmán (1898-1990) festő; Juhász M. Miklós (1947-) festő; Karinthy Ferenc (1921-1992) író; Károlyi Amy,Weöres Sándorné (1909-2003) költő; Kárpáti Tamás (1949-) festő; Kiss Tibor (1955-2015) festő; Kisléghi Nagy Ádám (1961-) festő; Kistétényi Melinda (1926-1999) orgonista; Kolozsváry Grandpierre Emil (1907-1992) író; Kondor Attila (1974-) festő; Krasznai János (1930-) szobrász; Krisztiáni Sándor (1975-2011) szobrász; Lakatos Péter (1945-) festő; Madarassy István (1948-) szobrász; Madarassy Walter (1909-1994) szobrász; ifj. Madarassy Walter (1951-) szobrász-restaurátor; Marosvári György (1947-) festő; Mácsai István (1922-2005) festő; Mecseki Hargita (1944-) szobrász; Melocco Miklós (1935-) szobrász; Mendlik Lajosné, Szőts Mária (1911-?); Mensáros László (1926-1993) színész; Mészáros Mihály (1930-2008) szobrász; Nagy Márta (1954-) festő; Patay László (1932-2002) festő; Pátzay Pálné, Fusch Herta (1918-2007); Pleidell János (1915-2007) festő; R. Törley Mária (1950-) szobrász; Sarkadi Sándor (1923-) építész, festő; Schall József (1913-1989) építész; Schelken Pálma (1914-2009) irodalomtörténész; Simon András (1958-) grafikus; Sinkovits Imre (1928-2001) színész; Somogyi József (1916-1993) szobrász; Somos Gyula (1960-) festő; Somos Miklós (1933-2009) festő; Szablyár Zsuzsanna (?) festő; Szakáll Ágnes (1955-) festő; Szente Mónika (1967-) festő; Szőnyi Erzsébet (1924-) zeneszerző; Tavaszy Noémi (1927-?) grafikus; Tömpe Emőke (1949-) festő; Ürmös Péter (1956-) grafikus; Varga Péter (?) grafikus; Várady Róbert (1950-) festő; Várkonyi János (1947-) festő; Vinczellér Imre (1953-) festő; dr. Visy Lajosné, Kisfaludi Strobl Éva (?); Weöres Sándor (1913-1989) költő; Zala Tibor (1920-2004) grafikus; Zórád Ernő (1911-2004) grafikus.

A Baráti Kör közös kiállításai:
1988 – Hazafias Népfront székház, Budapest XI. ker. Fadrusz utca
1989 – „Hommage a mestereknek”, Budapest, Vigadó Galéria; Bartók 32 Galéria
1990 – Bartók 32 Galéria, Budapest XI. ker. Bartók Béla út
1991 – MDF székház, Budapest XI. ker. Fadrusz utca
1993 – Kempinski Hotel, Budapest
1994 – Gellért Hotel, Budapest
1997 – Páholy Galéria, a Baráti Kör fennállásának 10. évfordulója
2000 – MOM Művelődési Ház, Budapest
2004 – Helikon kastély, Keszthely; Szent István Művelődési Ház, Szent Korona Galéria, Székesfehérvár

2005 – „A Nap szerelmesei”, Volksbank Galéria, Budapest
2007 – Szent István Bazilika altemploma
2008 – Pataky Galéria, Budapest X. ker. Szent László tér; Erzsébetligeti Színház-Corvin Művelődési Ház, Harmónia Terem, Budapest XVI.  ker.

2010 – „Örök-kék égbolt”, Veresegyház, Udvarház Innovációs Központ
2013 – „Víztükör” (X. 16 - XI. 4.) Budapest, TIT Stúdió Székház, XI. Zsombolyai u. 6.
2015 – „Közös dolgaink”, Lábatlan, Gerenday Közösségi Ház, megnyitotta: A. Bak Péter

A Molnár-C. Pál Baráti Kör két díjat alapított:

a Molnár-C. Pál-díjat és a Közönségdíjat.

Molnár-C. Pál díjban részesültek:
1988 – ifj. Gajzágó Sándor (1942-) festőművész, Várady Róbert (1950-) festőművész
1989 – Kárpáti Tamás (1949-) festőművész
1990 – Duschanek János (1947-) festőművész
1991 – Kiss Tibor (1955-2015) festőművész
1993 – Patay László (1932-2002) festőművész
1994 – Marosvári György (1947-) festőművész
1997 – Búza Barna (1910-2010) szobrászművész, életműdíj
2000 – Vinczellér Imre (1953-) festőművész
2004 – Kisléghi Nagy Ádám (1961-) festőművész

2007 – Balogh Gyula (1950-) festőművész

2007 – Csiby Mihály (1922-2016) grafikus, festőművész, életműdíj

Közönségdíjban részesültek:
1988 – Marosvári György (1947-) festőművész, Várkonyi János (1947-) festőművész
1989 – Simon András (1958-) grafikusművész
1990 – B. Kopp Judit (1943-1995) szobrászművész
1991 – Gál Tamás (1953-) festőművész
1993 – Bátki László (1956-) grafikusművész
1994 – R. Törley Mária (1950-) szobrászművész

2000-ben rendkívüli tiszteletbeli kitüntetésben részesült: 
Berki Viola (1932-2001) grafikus, festőművész és Schelken Pálma (1914-2009) irodalomtörténész, újságíró.

„A kortárs művészeknek a Baráti Körbe vezető útját egyengetjük. Teret, bemutatkozási lehetőséget biztosítunk „meghívott vendégművészek” összesítő elnevezéssel az egyesületünk irányába törekvő, egyénileg jelentkező, továbbá a baráti kör művésztagjai által ajánlott alkotóknak. A közös szereplés egyik felet sem kötelezi semmire, maradhat tehát alkalmi kaland, de válhat kölcsönösen előnyös és tartalmas munkakapcsolattá. A Szent István Bazilika altemplomában rendezett 2007-es kiállítás ugyanakkor, nem csak az egyházművészeti témában alkotók számára jelent lehetőséget. Szélesebb művészkör mutatkozik be meghívottként, hiszen a kiállítás tematikája az egyházművészet mellett a művészek látásmódján keresztül térben és időben kötetlenül szól önmagunkról, történelmünkről, kultúránkról, a magyar táj szépségéről és az élet valóságáról.” (Tóth Antal művészettörténész)

Forrás: MCP Baráti Kör 20 éves jubileumi katalógusa (2007, Budapest)