2024. március

P
1
Szo
2
V
3
H
4
K
5
Sze
6
Cs
7
P
8
Szo
9
V
10
H
11
K
12
Sze
13
Cs
14
P
15
Szo
16
V
17
H
18
K
19
Sze
20
Cs
21
P
22
Szo
23
V
24
H
25
K
26
Sze
27
Cs
28
P
29
Szo
30
V
31
kulturliget eseménynaptár


Egy szál gabonája a Mindenségnek - Emlékezés Sorki Dala Andorra

2021. szeptember 03. 17:00

szeptember 3. péntek, 17.00

Egy szál gabonája

a Mindenségnek

Emlékezés
Sorki Dala Andorra,

a művésztanárra, költőre, képzőművészre

Időpont:
2021. szeptember 3. péntek, 17.00
Helyszín:
Corvin Művelődési Ház - Erzsébetligeti Színház,
(1165 Budapest, Hunyadvár u. 43/C)

Sorki Dala Andor kiállítása
a műsorral egyidőben megtekinthető
a Harmónia Szalonban.

A vendégeket köszönti:
Kovács Péter, a XVI. kerület polgármestere és
Szabó Csilla, a Corvin Művelődési Ház igazgatója

Közreműködőkkel, emlékezőkkel beszélget:
Dr. Galántai Csaba színháztörténész

Tanítványok:
Kácser László képzőművész, művésztanár
Gánóczy Krisztina képzőművész, Navratil Andrea népdalénekes, tanár
Dr. Mészáros István ügyvéd, az Apáczai Csere János díj felterjesztője

A szülőföld küldöttei:
Dr. Szedresi István ny. orvos,
Kisné Dudás Mária író, újságíró, teológus

Emlékeznek még:
Koltayné Zolder Klára művészeti író, a Corvin Művészklub vezetője,
Szentpétery Csabáné gyógypedagógiai tanár, az Irodalmi Kávézó tagja

 

Sorki Dala Andor 1941. február 7-én született Mezőkövesden. Édesapja Dala József festőművész, néprajzkutató, író muzeológus. Édesanyja tősgyökeres matyóföldi családból való, a Várallyay ágból.

Tizennégy éves koráig Mezőkövesden élt. Kisgyermek korában megfigyelte és megszerette a matyó nép természetközeli életét, magába szívta egyedülálló népművészetét, a szülői ház légkörét, példáját. Ezeket útravalóul egy egész életre magával vitte. Felvételt nyert a Budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba, ahol festő és grafika szakon végzett. Művészeti tanulmányait elmélyítve szakirányú főiskolán szerzett diplomát. Fejlődését Vinkler László és Budai Lajos mesterek irányították. Utána tanulmányait – több irányú adottságának megfelelően az ELTE Bölcsészettudományi Karán folyatta és fejezte be.

Már diák korában alkotói szárnypróbálgatásokba kezdett. A hatvanas évek közepétől részese volt a fővárosi és országos művészeti tárlatoknak. Művésztanárkánt az integrált vizuálesztétikai nevelés területével, elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozott, kutatásokat végzett. Szakmai kongresszusokon, tanácskozásokon vett részt: célja egy új esztétikai tantárgycsoport kimunkálása volt. Kutatási eredményeit előadásokon, szakmai folyóiratokban tette közzé.

Képzőművészként több művészcsoport aktív kiállítója, résztvevője volt. Művészi látásmódját alkotótelepeken, tanulmányutakon gazdagította. Ezeket felhasználva rendezte önálló kiállításait, adta tovább tudását, tapasztalatait a felnövekvő nemzedékeknek. Bejárta Európa legnagyobb részét, Angliát, Skandináviát, a magyarság lakta környező országokat. Törekvése volt képzőművészként és költőként a népművészet, expresszív látás- és érzelemvilágát beemelni az egyetemes művészetekbe: Literátori és grafikusművészi tevékenységét szépirodalmi antológiák, folyóiratok, újságok lapjain megjelent művei bizonyítják. Több országos szépirodalmi pályázat helyezettje, nyertese. Művészetpedagógiai munkásságában, a kultúrában kifejtett tevékenységét a művelődési irányítás többször kitüntetéssel ismerte el.

Megalapította irodalomkedvelők részére az Irodalmi Kávézót, melyet hosszú éveken keresztül vezetett, összekapcsolva a művészeti ágakat (irodalom, zene, képzőművészet…).

A kerületek iskolagalériáinak megalapítója, megteremtője. Erről tanulmányt is írt. „Regionális kisgalériák szerepe és esztétikai kisugárzása a kerület életére” címmel.

Művésztanárként a Művelődési Minisztérium: Kiváló Művésztanár 1975, a Kultúráért Kitüntetés 1983; a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége díszoklevele 1998: „az Ön oktatói és nevelői hivatásának magas színvonalú művelése, alapja a magyar vizuális kultúrának”; egy ideig az MRSZ Országos titkára volt, szorgalmazta az iskolagalériák működését. Részt vett az INSEA regionális kongresszusán magyar küldöttség tagjaként. Tagja volt a Magyar Színbizottságnak, kutatási területei a színasszociáció és színszimbolika volt.

  1. június 5-én az Emberi Erőforrások Miniszterétől az Apáczai Csere János-díj elismerést vette át a budapesti Vígadó Dísztermében.

Literátori, költészeti munkássága, önálló szerzői estjei, közéleti kulturális tevékenysége jelentős.

Önálló kötetei: 2009. Fohász fényért, Accordia Kiadó Bp., 2011. Gyónás teliholdnál, Accordia Kiadó Bp.; 2018. Jeleket kér a szeretett föld, Aposztróf Kiadó Bp.

Köteteit önmaga illusztrálta.

Az interneten több programja megtekinthető „Sorki Dala Andor” néven.

 

 

Kategória

Kiállítás