kulturliget eseménynaptár


Ízemlékek

2017. december 12. 18:00

Két nő – egy szenvedély. Ha egyszerűen akarnánk fogalmazni, minden bizonnyal csak ennyit írnánk ajánlásként. Mi viszont túl izgágák, cserfesek és göndör hajúak vagyunk ehhez. Egy hivatal folyosóján találkoztunk először, aztán dolgoztunk együtt újságcikken és divatbemutatón, majd a számtalan beszélgetés és a közös érdeklődés barátnőkké formált bennünket. Ezek nyomán született meg ez a szakácskönyv, amelynek különlegessége az, hogy kertvárosiak készítették kertvárosiaknak.
Ha az író bűvész, akkor az írónő boszorkány. Persze a jobbik fajtából. Munkáinkkal (Antónia jogász és divattervező, jómagam újságíró és történelem tanár vagyok) már sokakat „elvarázsoltunk”  most azonban még többekhez szeretnénk
eljutni a bűbájunkkal. Ezért úgy döntöttünk, hogy a „boszorkánykonyhánkban” alkotott finomságok receptjeit közzétesszük. De hogy ne csak az üstünkbe, hanem a lelkünkbe is bepillantást nyerjenek az olvasók, olyan történetekbe ágyaztuk őket, amelyek a gyökerekről, valamint az élet és az étel szeretetéről szólnak.
Mi ugyanis itt, a XVI. kerületben – éljünk akár Árpádföldön, Cinkotán, Mátyásföldön, Sashalmon vagy Rákosszentmihályon – lokálpatrióták vagyunk. Miközben megemlékezünk hőseinkrôl, őrizzük hagyományainkat, nagyokat sétálunk az Erzsébetligetben, vásárolunk a Sashalmi Piacon vagy felidézzük a János utcai nyári táborok emlékeit, szeretünk jókat enni is. Éppen ezért indítottuk el közösen az Ebédszünet című rovatot a XVI. Kerületi Újságban, amit most továbbfűzve, kibővítve és személyessé téve tárunk a Kedves Olvasók elé. Ebben a kötetben tehát nemcsak ínycsiklandó recepteket talál az, aki kézbe veszi, hanem azt is megtudhatja, hogy lett egy matyó lányból tősgyökeres kertvárosi polgár és miért hagyta el Cinkotát egy másik a napfényes Itáliáért, hogy később mégis itt találja meg újra az otthonát. Étkezés persze nincs barátok nélkül, ezért felkértünk néhány ismert kerületi hölgyet, hogy ők is járuljanak hozzá néhány fogással az általunk tálalt lokálpatrióta menühöz.

Végezetül azt kívánjuk, teljék ugyanannyi örömük a receptek elkészítésében, mint amennyi nekünk jutott a közös munka során, és ne feledjék: nem lehet rossz az étel, ha az ember szereti azt, akinek készíti!

Jó étvágyat kívánunk!

Antónia és Réka

 

 

 

Felgyorsult a világ. Ez egy olyan közhely, amit mindannyian megtapasztalunk minden nap. Folyamatosan rohanunk: visszük és hozzuk a gyereket az iskolából, a különóráról, az edzésről, ahova talán mi is eljutunk néha. Állunk a dugóban a munkába menet és a munkából jövet, majd sokszor még hazaérve is dolgozunk tovább. Talán éppen ezért még nagyobb szükségünk van megfelelő táplálékra, amit nem a számítógép monitorja vagy a tévé képernyője előtt, mobiltelefont nyomogatva lapátolunk be egy mikrohullámú sütőben megmelegített műanyagdobozból. Mivel mi szeretünk enni, számunkra a főzés kikapcsolódás és amúgy is kreatív életünknek egy újabb tárháza. A főzés nekünk nem zöldségpucolásról, húsdarabolásról vagy rántáskeverésről szól csupán, hiszen közben olyan tere nyílik meg a képzeletnek, amelynek segítségével akár egy új ruha, esetleg egy jó cikk is megszülethet. A szezonális receptek többségét úgy válogattuk, hogy ne csak finomak, hanem gyorsan elkészíthetők is legyenek és mindenki kedvére válogathasson köztük. A legfontosabb szempont az volt, hogy minden alapanyagot könnyen be lehessen szerezni. A fotózásnál sem az volt a cél, hogy műtermi környezetet teremtsünk az ételek köré. A képek ott készültek, ahol az ételek, vagyis természetes környezetükben, a konyhában, a grillen, a kertben. Nem a tökéletességre törekedtünk, hanem arra, hogy megmutassuk: ha örömmel főzünk, biztosan finom lesz az étel, és az ízléses tálalás mindenki étvágyát meghozza. Ez a szakácskönyvünk nyara volt. A végén pedig élvezettel fogyasztottuk el az ételeket, mert jó társaságban enni jó!

 

Kategória

Mindenmás

TOVÁBBI ALKALMAK